Kökényesd közigazgatási hovatartozása az utóbbi száz év történelmi és politikai változásainak tükrét képezi. A megyét tekintve, a terület évszázadokon át, a XII. században alakult Ugocsához tartozott, annak a Tiszántúli járásába, melynek székhelye Halmi volt. A múlt század közepén még a csedregi körjegyzőség egyik faluja volt. Az 1860-as években Kökényesd veszi át a körjegyzőségi szerepet, hozzátartozó falvai pedig Csedreg és Fertősalmás voltak.
Mikor a Trianoni egyezmény után, Ugocsa vármegye megszűnik, 1920-tól Szatmár megyéhez tartozik. Körjegyzőségi szerepét megőrzi, de hozzá csak Csedreg tartozott, mert Fertősalmás Csehszlovákia területére esett. Miután 1940-ben Kárpátalja és Észak-Erdély területe Magyarországhoz kerül és Ugocsa megye visszaáll, a falut újból e megye irányítása alá helyezik. 1945-ben a trianoni határok visszaállásával Romániához, illetve annak Szatmár-megyéjéhez tartozik. Az 1948-as területi átszervezéskor Nagybánya tartomány, és azon belül, Szatmár rajon igazgatása alá jut. Közjegyzősége 1950-ben megszűnik, és ekkor Halmihoz csatolják. 1956-ben elszakad Halmitól és újra községközponttá válik, hozzá tartozva Csedreg falu is. Ez az adminisztratív helyzet Románia 1968-as újabb területi átszervezéséig áll fenn, mikor a községet újra Halmihoz csatolják. Több mint három évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét önálló közigazgatási egységet alapíthasson a két település. 2003-ban sikeres népszavazást tartottak Halmi községben, amelynek végeredményeképpen elindulhatott az a folyamat, amelynek végén 2005 március 29-én a Hivatalos Közlönyben megjelent az a törvény, amely kimondta Kökényesd községgé alakulását. 2005 április 20-án újraindult a Polgármesteri Hivatal, amely azóta intézi Kökényesd és Csedreg dolgait az egykori TSZ-székház épületében.
Az okiratokban fennmaradt és az emlékezetekben megőrzött községi bírók nevei: Tóth Pál (1796), Szőlőssi János (1830), Román János (1866), Kotró Pál (1872), Fülöp György (1882), Tóth József (1888), id. Román György (1920), Makó Illés, id. Román György, Görbe György, H. Simon János (1925-1939), Filep Antal (1940-1944), H. Simon Gábor (1945), ifj. Román György, Trella Sándor (1950-ig). Az utóbbi már bíró és néptanács elnök is volt. A községi bírókat a falugyűléseken kézfelemeléssel választották. Néptanácsi elnökök 1956 és 1968 között: Kocsán Antal, Peleskei Mihály, Kövér Ferenc és Kormányos János.
